Igazi kosárünnep volt a Tiszaújvárosi Phoenix számára a legutóbbi hétvége, hiszen U16-os gárdánk megnyerte a Kadett Regionális Bajnokság országos döntőjét. A szezont lezáró, nagy jelentőségű tornára négy csapat jutott be: a GYKSE Szekszárd, a Monori SE, a Soproni Sportiskola KA/B és természetesen a Tiszaújvárosi Phoenix. A május 29-én és 30-án megrendezett döntő házigazdája Sopron volt.
.
Jó szezon állt a tiszaújvárosi srácok mögött, de egy hosszú utazás után és erős ellenfelekkel találkozva nem feltétlenül a Tiszaújváros számított a torna esélyesének. U16-os fiaink azonban keményen rácáfoltak ezekre a várakozásokra, és három mérkőzésből hármat megnyerve hozták el a Bajnokság aranyérmeit.
.
Tiszaújvárosi Termálfürdő Phoenix U16 – GYKSE Szekszárd U16: 81-70 (19-18, 21-21, 27-19, 14-12)
Tiszaújvárosi Termálfürdő Phoenix U16 – Monori SE U16: 93-77 (20-21, 23-26, 29-14, 21-16)
Soproni Sportiskola KA/B U16 – Tiszaújvárosi Termálfürdő Phoenix U16: 51-65 (7-20, 12-16, 13-13, 19-16)
.
A gárda edzője, Benőcs Dávid részletesen beszámolt nekünk a két nap eseményeiről, ám mielőtt őt idézzük, szerepeljen itt a két nap hőseinek névsora!
Bakos Márk, Besenyei Bálint, Czimer László Adrián, Dudás Dominik Balázs, Kosina Kende Milán, Nagy Balázs, Pásztor Máté, Szabó Ádám, Szabó Dávid, Szabó Zalán, Tanyi Antal Áron, Váradi Ákos.
.
Benőcs Dávid edző: „Az első, Szekszárd elleni találkozónk igazi rangadó volt, akár döntő is lehetett volna. Rendkívül feszült volt mindkét csapat, és ez rajtunk is nagyon meglátszott. Rengeteg eladott labdával, rengeteg elszalasztott lepattanóval játszottuk végig a mérkőzést. Ennyi hibát talán egyetlen meccsen sem vétettünk a szezonban, mint most. Szerencsére aztán összeszedtük magunkat, és sikerült egy megnyugtató, tízpontos előnyt szereznünk, amit tartani tudtunk a végéig. Ezen a mérkőzésen a siker volt a fontos, és örültem, hogy győztesen hagytuk el a pályát. A végére azt a terhet is le tudtuk vetni magunkról, amely alatt végig kellett játszanunk a meccset.
A második mérkőzésen egy sokkal jobb szerkezetű csapattal találkoztunk, talán a mezőny legerősebb együttesével. Fej fej mellett kezdtük a találkozót, egyszer mi vezettünk, egyszer ők. Parázs hangulatú mérkőzés volt, ez látszott is mindkét csapaton. Amikor nyolcpontos hátrányba kerültünk, időt kértem, és sikerült egy kis rendet tenni a fejekben, át is vettük az előnyt. A félidőre mégis újabb, négypontos hátrányba kerültünk. A félidő után ismét védekezést váltottunk, hiszen ez többször is bejött a szezon során. Most letámadással próbálkozunk, és szerencsére úgy meg tudtuk zavarni ellenfelünket, hogy gyakorlatilag állva hagytuk. Még egyszer visszakapaszkodtak, de aztán sikerült leráznunk őket. Hozzá kell tennem, hogy szerintem ezen a mérkőzésen az elmúlt öt év legjobb statisztikai mutatóját tudtuk hozni, a legtöbb extrát ezen a mérkőzésen nyújtottuk. Tíz darab hárompontost dobtunk, ami a felnőtt mezőnyben is megsüvegelendő teljesítmény. A srácok jelesre vizsgáztak küzdésből és akaratból; ez a mérkőzés extra volt, extázis volt, nagyon-nagyon boldogok voltunk a találkozót követően. Minden tiszteletem a fiúké.
A Sopron elleni mérkőzés előtt – az előző napi eredmények alapján – úgy kalkuláltunk, hogy minden esélyünk megvan az aranyéremre. Ehhez gyakorlatilag győzni kellett, illetve egy kisebb arányú vereség is belefért volna. Én azonban kértem a fiúktól, hogy ne számolgassunk, hanem nyerjük meg a meccset. Készültünk a Sopronból, az előző mérkőzései alapján nagyjából sejtettük, hogy mit fog védekezni, és be is vált a várakozásunk. A zónájukat viszonylag jól tudtuk támadni, itt is jól mentek a dobások, illetve a második félidőben már a labdaszerzéseink is beindultak, amelyekből könnyű pontokat tudtunk szerezni. Amennyire féltünk az elején, annyira magabiztosan játszottuk le a mérkőzést, és gyakorlatilag az első perctől kezdve a lefújásig mi vezettünk. Külön öröm volt ezen a meccsen is, hogy végül mindenkit pályára tudtam küldeni, és magabiztosan szereztük meg a harmadik győzelmünket.
Mindezzel együtt a szezonban tizenöt mérkőzésből tizennégyet megnyertünk, egy vereségünk volt, és így mi lettünk a Kadett Regionális Bajnokságnak az országos bajnokai.
Köszönöm szépen a srácoknak az egész éves, tavaly augusztus óta tartó munkát, de inkább azt mondhatnám, hogy az elmúlt öt év munkáját, hiszen velük kezdtem el edzői pályafutásomat, és abból a csapatból heten most is itt voltak. Együtt küzdöttünk ezért a győzelemért, és úgy gondolom, hogy ezt maximálisan megérdemeltük, hiszen szívünket-lelkünket odatettük ezen a tornán és az egész szezonban is. A fiúk megérezték a helyzet súlyát, és végig, az első perctől az utolsóig úgy viselkedtek, ahogy egy ilyen döntőn illik. Köszönöm nekik az egész éves munkát, köszönöm az edzőkollégáknak is, hogy segítették az egész éves felkészülésünket, Benőcs Viktornak, Szendrey Zsombornak; köszönöm édesapámnak, Benőcs Tibornak, hogy elkísért minket, és ott volt velünk, Sopronban. Köszönöm szépen egyesületünknek, Ducsai Zoltánnak és Hegedűsné Bihari Beátának, hogy mindenben támogattak minket, és utazásunkhoz maximális segítséget nyújtottak – tényleg nem szenvedtünk semmiben sem hiányt.
Még egyszer nagy gratuláció a csapatnak, és bízunk benne, hogy a jövőben is hasonló szép eredményeket tudunk elérni ezekkel a fiúkkal”.
Kerényi György